Arany Jancsi: Toldi


Igen tudom, a Toldi verses "nemtommicsoda" de azért valakinek bizony jól jön.

Arany János: Toldi (1-6. ének.

Arany János (1817 Nagyszalonta-1882. Budapest) elszegényedett nemesi családból tízedik gyermekként született. Testvérei közül csak Sára nővére maradt életben. A Debreceni Kollégiumban tanult, közben házitanítóskodott, hogy pénzt szerezzen tanulmányaihoz. Színészettel is próbálkozott. Miután hazatért Szalontára hamar elveszítette szüleit. Szalontán házitanítóként és másodjegyzőként dolgozott. Feleségül vette Ercsey Juliannát. Két gyermekük született.

A mű eredete:
Miután a Kisfaludy-társaság 1846. február 7-én kitűzött népies eposz pályázatára Hivatali munkája miatt csak éjszaka írhatott, de 1846. október 23-ára elkészült a művel. A Toldi, a trilógia első része 1847. február 6-án meg is nyerte a pályázatot, a jutalmat 15 aranyról 20-ra emelték. Petőfi költői levélben méltatta a Toldi szerzőjét. Arany még 1847-ben elkészítette a Toldi estéjét is, de csak évek múlva jelentette meg. a trilógia befejező része a Toldi szerelme.

Toldiak a történelemben:
Toldi Miklós a 14. században élt. Mivel ő volt a legfiatalabb fiú a családban, már fiatalon egy főúr szolgálatába lépett, ahol elsajátította mindazt, amit egy lovagnak tudnia kellett. később főhivatású katona lett, majd a királyi udvarhoz került, és Nagy Lajos Király által vezetett itáliai hadjáratokban zsoldosként vett részt.

A Toldi forrása:
A nagy erejű Toldi Miklós emlékét számos népmonda megőrizte. Mivel a Toldiak Arany János szülőföldjének földesurai voltak, a költő a néphagyományt apja egykori elbeszéléséből már gyermekkorában megismerte. Emellett Arany olvasta a 16. századi költő, Ilosvai Selymes Péter Toldi Miklósról szóló históriás énekét is. Ezek a történetek szolgáltak Arany János Toldi című művének alapjául.

A Toldi műfaja és nyelvezete
Arany János alkotásának műfaja a János vitézhez hasonlóan elbeszélő költemény.
Arany János a mű megírásakor arra törekedett, hogy minél pontosabban felidézze a régi kort, amelyről írt. Ezért gyakran alkalmazott régies és tájnyelvi kifejezéseket, amelyekhez a megértés kedvéért magyarázatot fűzött. Ebben segítségére voltak a régi a régi irodalmi művek és krónikák, és de sokat merített a Biblia és a vallási énekek régies nyelvéből, valamint Nagyszalont környékének tájnyelvét is felhasználta.

A mottó fogalma
Az előhang elején egy idézet található, amely Ilosvai Selymes Péter Toldi Miklósról szóló írásos énekéből származik.
A művek, vagy fejezetek előtt álló, más műből, vagy szerzőtől átvett szövegrészletet mottónak nevezzük.

A mű verselése és stílusa
A Toldi verselése ütemhangsúlyos: négy ütemű felező tizenkettes páros. A sorok 12 szótagosak, és két egyenlő, 6 szótagos egységre oszthatók. Ha ritmizáljuk a verset, érezzük, hogy ezeket az egységeket még tovább bonthatjuk. Ezek az ütemek változatos hosszúságúak.
Egy, csak egy legény van talpon a vidéken,
2 4 3 3
Meddig a szem ellát puszta földön, égen;
3 3 4 2
Szörnyü vendégoldal reng araszos vállán,
2 4 4 2
Pedig még legénytoll sem pehelyzik állán.
3 3 4 2

Az allegória
A teljes műben vagy egy hosszabb részletben végigvonuló megszemélyesítést vagy metaforát allegóriának nevezzük. Az allegória egy elvont fogalmat képszerűen jelenít meg. A műben az édes álom pillangó képében jelenik meg. Két szakaszon húzódik végig ez a metafora. Az álom elvont (kézzel foghatóan nem létező) fogalma így válik érzékletessé.

Az epizód szerepe
Egy művön belül az önmagában is kerek történetet adó részeket epizódnak nevezzük. Az epizód lassítja a cselekmény menetét, ugyanakkor színesíti, gazdagítja a történetet.
Ilyen például, hogy Miklós puszta kézzel öli meg a farkasokat, kiderül róla, hogy a legveszélyesebb helyzetekben is képes helytállni. Ennek az izgalmas küzdelemnek nincs köze a történet későbbi alakulásához, de általa jobban megismerjük a főhős jellemét.

A mű szerkezete (előkészítés, bonyodalom, bonyodalom kibontakozása, rövid tartalom)
A Toldi első hat éneke egységet képez. A mű hagyományos epikus szerkezetű. Az első hat ének tartalmazza az előkészítést (a kiinduló helyzet bemutatását), a bonyodalmat (amely elindítja az eseménysort) és a kibontakozás egy részét (közben egy epizódot). Megfigyelhetjük, ahogyan a szerző a részletezés és a tömörítés eszközével bánik. Az első három ének részletesen mutatja be az eseményeket, mindössze fél nap történéseit mutatja be, majd Miklós 3 napig tartó bolyongásáról csak egy nagyon tömör, rövid elbeszélésből értesülünk.
Rövid tartalom
Első ének
Az elbeszélő költemény a nyári pusztán henyélő béreslegények képével nyit. Egyedül Toldi nem lustálkodik: a látóhatárt kémleli, ahonnan egy sereg közeledik. Megtudjuk, hogy Toldi nemesi családból származik, de csak bátyja, György részesült ennek megfelelő neveltetésben, hiszen a királyi várban, a királyfi mellett tölti napjait. Toldi Miklósban ezért sok keserűség és düh van bátyja iránt. Szeretne ő is inkább katona lenni. A sereg Laczfi nádor vezetésével a közelbe ér, és a nádor Miklóstól kér útbaigazítást Buda felé. Miklós zokon veszi, hogy a nádor parasztnak szólította, ezért az utat egy hatalmas farúddal mutatja meg. A katonák elképednek rajta, mekkora ereje van. Sajnálkoznak felette, hogy Miklós csak egy paraszt, hiszen, ha nemes lenne, kitűnő katona válna belőle.
Második ének
Eközben nagy a sürgés-forgás Nagyfaluban a Toldi-házban, mert hazaérkezett György, s vele negyven cimborája. Miklós, mikor megérkezik, meg akarja ölelni bátyját, de az durván elutasítja a köszöntését, és semmirekellőnek nevezi. Majdhogynem kenyértörésre kerül a dolog: Miklós felajánlja, hogy távozik a háztól, ha megkapja a vagyon neki kijáró részét. Erre György jól pofon csapja, mondván, hogy ez a neki kijáró rész. A fiúk erre majdnem egymásnak esnek, édesanyjuk azonban közéjük áll. Miklós borúsan félrevonul.
Harmadik ének


György arra buzdítja vitéz barátait, hogy Miklóssal incselkedjenek. Miklós tűri egy ideig, de mikor egy dárda a vállát éri, kitör belőle a düh, megragadja a malomkövet, amin ült, és a vitézek közé hajítja. A súlyos kő az egyik vitéz halálát okozza. Miklósnak ezért menekülnie kell a háztól, György kiadja a parancsot katonáinak, hogy kerítsék kézre.
Negyedik ének
Miklós három napig bujdosik, nehezen talál élelmet magának. Három nap múlva talál rá hű cselédje, Bence, ennivalót és bort hoz neki. Megpróbálja rávenni Miklóst, hogy térjen haza, mikor bátyja visszamegy Budára, Miklós azonban hajthatatlan. Egyedül anyja iránti szeretete tartaná vissza, ám csak egy üzenetet küld neki: hallani fog még róla, és büszke lesz rá.
Ötödik ének
Miklós a nádasban bujkálva véletlenül két kisfarkasra bukkan. Megsimogatja őket, ám rosszul teszi, mert az anyafarkas kölykei védelmében rátámad. Óriási dulakodás kezdődik az anyafarkas és Miklós között, ráadásul a hím is hamarosan megérkezik. Végül mégis Miklós kerül ki győztesen. A nagy küzdelem után elgondolkodik, vajon nem kéne bátyját is éppen így megölnie. Ettől azonban visszatartja a lelkiismerete. Tovább folytatja útját, a két kimúlt farkast azonban magával viszi.
Hatodik ének
Miklós az éj leple alatt hazalopakodik, hogy anyjával beszélni tudjon. A házban mindenki alszik. Alvó bátyját meglátva Miklósnak megint eszébe jut, hogy most megölhetné, de nem teszi: csak az ágya mellé fekteti a két kimúlt farkast, hogy ezzel adja tudtára, hogy itt járt. Majd felkelti édesanyját, hogy elbúcsúzzon tőle: közli vele, hogy felmegy Budára, hogy vitéz legyen belőle. A búcsúzkodásnak az vet véget, hogy a kutyák a háznál felriadnak a farkasok szagára, és felverik a házat. Miklósnak így azonnal távoznia kell.

Arany János: Toldi (7-12. ének).

Arany János (1817 Nagyszalonta-1882. Budapest) elszegényedett nemesi családból tízedik gyermekként született. Testvérei közül csak Sára nővére maradt életben. A Debreceni Kollégiumban tanult, közben házitanítóskodott, hogy pénzt szerezzen tanulmányaihoz. Színészettel is próbálkozott. Miután hazatért Szalontára hamar elveszítette szüleit. Szalontán házitanítóként és másodjegyzőként dolgozott. Feleségül vette Ercsey Juliannát. Két gyermekük született.

A mű eredete:
Miután a Kisfaludy-társaság 1846. február 7-én kitűzött népies eposz pályázatára Hivatali munkája miatt csak éjszaka írhatott, de 1846. október 23-ára elkészült a művel. A Toldi, a trilógia első része 1847. február 6-án meg is nyerte a pályázatot, a jutalmat 15 aranyról 20-ra emelték. Petőfi költői levélben méltatta a Toldi szerzőjét. Arany még 1847-ben elkészítette a Toldi estéjét is, de csak évek múlva jelentette meg. a trilógia befejező része a Toldi szerelme.

Toldiak a történelemben:
Toldi Miklós a 14. században élt. Mivel ő volt a legfiatalabb fiú a családban, már fiatalon egy főúr szolgálatába lépett, ahol elsajátította mindazt, amit egy lovagnak tudnia kellett. később főhivatású katona lett, majd a királyi udvarhoz került, és Nagy Lajos Király által vezetett itáliai hadjáratokban zsoldosként vett részt.

A Toldi forrása:
A nagy erejű Toldi Miklós emlékét számos népmonda megőrizte. Mivel a Toldiak Arany János szülőföldjének földesurai voltak, a költő a néphagyományt apja egykori elbeszéléséből már gyermekkorában megismerte. Emellett Arany olvasta a 16. századi költő, Ilosvai Selymes Péter Toldi Miklósról szóló históriás énekét is. Ezek a történetek szolgáltak Arany János Toldi című művének alapjául.

A Toldi műfaja és nyelvezete
Arany János alkotásának műfaja a János vitézhez hasonlóan elbeszélő költemény.
Arany János a mű megírásakor arra törekedett, hogy minél pontosabban felidézze a régi kort, amelyről írt. Ezért gyakran alkalmazott régies és tájnyelvi kifejezéseket, amelyekhez a megértés kedvéért magyarázatot fűzött. Ebben segítségére voltak a régi a régi irodalmi művek és krónikák, és de sokat merített a Biblia és a vallási énekek régies nyelvéből, valamint Nagyszalont környékének tájnyelvét is felhasználta.

Az alliteráció
Ha egy verssorban a szavak kezdőhangjai összecsengenek alliterációról beszélünk."Kebelén kenyere.."

A metonímia
Névcserére épül. Nincs egy vasam sem.
Vasam= nincs pénze.
Acélok csengése=karddal harcolnak.

Visszatérő elemek a műben
A Toldi felépítése szimmetrikus, visszatérő elemekkel (eseményekkel, szereplőkkel) találkozhatunk.

A lovagi erényekről
Egy lovagnak nemcsak a harcban kellett ügyesnek lennie, hanem bizonyos erneket is tisztelnie és képviselnie kellett, úgy mint:
  • a keresztény hit és az egyház védelme,
  • a királyhoz, mint hűbérúrhoz való hűség,
  • a gyengék (fegyvertelenek, nők, árvák, özvegyek, gyermekek) oltalmazása,
  • az adott szó szentsége.
A lovagok harci erkölcse nem engedte meg a cselvetést, a hátbatámadást,, a hadüzenet nélküli rajtaütést.

A mű szerkezete (bonyodalom, bonyodalom kibontakozása, tetőpont, megoldás, rövid tartalom)
A 7-12. ének új helysínen játszódik Pesten és Budán. Az elbeszélés itt is a lényeges elemekre szorítkozik (részletezés és tömörítés). A második hat ének időkerete is ugyanannyi, mint az első hat éneké, kb. 4 és fél nap. A 7-10. énekben folytatódik a kibontakozás. A 11. énekben Toldi Miklós legyőzi a cseh vitézt, ez a mű tetőpontja. A mű végkifejlete (a megoldás) a 12. énekben a király ítélete, hogy Miklós a király vitéze lesz, amely emlékeztet a mesei igazságszolgáltatásra.

Rövid tartalom
Hetedik ének
Négy napos út után Miklós a Rákos mezejére érkezik, egy temető mellé. Látja, hogy a temetőben keservesen sír egy asszony, aki az édesanyjára emlékeztette őt. Megkérdezi tőle gyászának okát, az asszony pedig elmondja, hogy két vitéz fiát siratja, akiket egy cseh vitéz ölt meg. A Duna szigetén ugyanis egy cseh vitéz állandóan becsmérli a magyarok vitézségét, ezért sok magyar megverekszik vele, ám eddig mindenkit megölt.
Nyolcadik ének
Eközben György azon mesterkedik, hogy kiforgassa öccsét a családi vagyonból. Felmegy Budára Lajos királyhoz, és előadja neki, hogy az öccse világ életében egy nagy korhely volt, nemrégiben pedig megölte egyik szolgáját. A király felajánlja Györgynek, hogy hozza fel öccsét Budára, s ha Miklós legyőzi a cseh vitézt, megkegyelmez neki. György azonban közli a királlyal, hogy Miklós a gyilkosság után világgá ment. S minthogy eltűnt, a törvény előtt halottnak számít. Alakoskodva felajánlja Miklós vagyonát a királynak, hogy rendelkezzék vele (persze arra számít, hogy a király úgyis neki adja). Azonban meglepetés éri: a király úgy rendelkezik, hogy annak adja csak oda a vagyont, aki megverekszik a csehvel és győztesen kerül ki.
Kilencedik ének
Miklós eközben felér Pestre. Egy utcai padon üldögélve nagy lármára lesz figyelmes: a vágóhídról elszabadult egy bika, s a vágóhídi legények kutyákkal próbálják megfogni, ám a bika mindegyik kutyát megöli. Az egész utcában nagy a rémület, senki nem mer közelíteni az állathoz. Miklós azonban az utca közepén elébe áll az állatnak, egy nagy dobbantással és kurjantással lecsillapítja, majd szarvánál fogva visszavezeti a vágóhídra. Nagy csodálatot kelt az emberekben, de nem hálásak érte: egy darab májat vetnek oda neki, és nem hagyják, hogy a vágóhídnál aludjon. Miklós ezért a temetőbe megy, hogy felkeresse az özvegyasszonyt és elkérje tőle halott fiai fegyverzetét. Az asszonyt azonban nem találja sehol, s végül a temetőben hajtja álomra a fejét.
Tizedik ének
Miklós lódobogásra ébred, s a közeledő lovasban öreg szolgáját, Bencét ismeri fel. Bence elmondja, hogy édesanyja küldte utána, hogy találja meg, s maradjon vele, segítve és szolgálva őt. Egy cipót is küldött Miklósnak, amelybe egy szelence volt belesütve, a szelencében pedig arany volt. Nagyon megörült ennek Miklós, mert ebből a pénzből tud magának fegyvereket vásárolni. Bencével felkeresnek egy fogadót, ahol Miklós jókedvében egy kanna bort megiszik, s táncol is.
Tizenegyedik ének
A császári család még mindig vacsorázik, mikor a császár dolgozószobájában kialszanak a fények.
Tizenkettedik ének
A király teljesen elképed az ismeretlen vitéz erején, s parancsot ad ki, hogy hozassák elé, hadd adja neki Toldi György öccsének vagyonát. A király előtt Miklós felfedi kilétét, s fény derül György mesterkedéseire. A király igazságot akar szolgáltatni, s György részét is Miklósnak akarja adni, ő azonban lebeszéli róla, mondván, hogy nem vagyonra szeretne szert tenni, hanem katona szeretne lenni a király hadseregében. A király örömmel katonái közé veszi, s kardot ajándékoz neki. Nemsokára megérkezik Toldi édesanyja is, és nagy boldogan borulnak egymás nyakába. Minthogy a király Györgyöt kitagadta udvarából, György megy Nagyfalura lakni, Miklós és az édesanyja pedig a király mellé kerül. Toldiból az idők során pedig rettenthetetlen és híres vitéz lett.

2 megjegyzés: