Igen tudom, a Toldi verses "nemtommicsoda" de azért valakinek bizony jól jön.
Arany
János: Toldi (1-6. ének.
Arany
János
(1817 Nagyszalonta-1882. Budapest) elszegényedett
nemesi családból tízedik gyermekként született. Testvérei közül
csak Sára nővére maradt életben. A Debreceni Kollégiumban
tanult, közben házitanítóskodott, hogy pénzt szerezzen
tanulmányaihoz. Színészettel is próbálkozott. Miután hazatért
Szalontára hamar elveszítette szüleit. Szalontán házitanítóként
és másodjegyzőként dolgozott. Feleségül vette Ercsey Juliannát.
Két gyermekük született.
A
mű eredete:
Miután
a Kisfaludy-társaság 1846. február 7-én kitűzött népies eposz
pályázatára Hivatali munkája miatt csak éjszaka írhatott, de
1846. október 23-ára elkészült a művel. A Toldi, a trilógia
első része 1847. február 6-án meg is nyerte a pályázatot, a
jutalmat 15 aranyról 20-ra emelték. Petőfi költői levélben
méltatta a Toldi szerzőjét. Arany még 1847-ben elkészítette a
Toldi estéjét is, de csak évek múlva jelentette meg. a trilógia
befejező része a Toldi szerelme.
Toldiak
a történelemben:
Toldi
Miklós a 14. században élt. Mivel ő volt a legfiatalabb fiú a
családban, már fiatalon egy főúr szolgálatába lépett, ahol
elsajátította mindazt, amit egy lovagnak tudnia kellett. később
főhivatású katona lett, majd a királyi udvarhoz került, és
Nagy Lajos Király által vezetett itáliai hadjáratokban
zsoldosként vett részt.
A
Toldi forrása:
A
nagy erejű Toldi Miklós emlékét számos népmonda megőrizte.
Mivel a Toldiak Arany János szülőföldjének földesurai voltak, a
költő a néphagyományt apja egykori elbeszéléséből már
gyermekkorában megismerte. Emellett Arany olvasta a 16. századi
költő, Ilosvai Selymes Péter Toldi Miklósról szóló históriás
énekét is. Ezek a történetek szolgáltak Arany János Toldi című
művének alapjául.
A
Toldi műfaja és nyelvezete
Arany
János alkotásának műfaja a János vitézhez hasonlóan elbeszélő
költemény.
Arany
János a mű megírásakor arra törekedett, hogy minél pontosabban
felidézze a régi kort, amelyről írt. Ezért gyakran alkalmazott
régies és tájnyelvi kifejezéseket, amelyekhez a megértés
kedvéért magyarázatot fűzött. Ebben segítségére voltak a régi
a régi irodalmi művek és krónikák, és de sokat merített a
Biblia és a vallási énekek régies nyelvéből, valamint
Nagyszalont környékének tájnyelvét is felhasználta.
A
mottó fogalma
Az
előhang elején egy idézet található, amely Ilosvai Selymes Péter
Toldi Miklósról szóló írásos énekéből származik.
A
művek, vagy fejezetek előtt álló, más műből, vagy szerzőtől
átvett szövegrészletet mottónak
nevezzük.
A
mű verselése és stílusa
A
Toldi verselése ütemhangsúlyos: négy ütemű felező tizenkettes
páros. A sorok 12 szótagosak, és két egyenlő, 6 szótagos
egységre oszthatók. Ha ritmizáljuk a verset, érezzük, hogy
ezeket az egységeket még tovább bonthatjuk. Ezek az ütemek
változatos hosszúságúak.
Egy,
csak egy
legény van talpon
a
vidéken,
2 4 3 3
Meddig
a szem
ellát
puszta földön,
égen;
3 3 4 2
Szörnyü
vendégoldal
reng araszos vállán,
2 4 4 2
Pedig
még legénytoll
sem
pehelyzik állán.
3 3 4 2
Az
allegória
A
teljes műben vagy egy hosszabb részletben végigvonuló
megszemélyesítést vagy metaforát allegóriának nevezzük. Az
allegória egy elvont fogalmat képszerűen jelenít meg. A műben az
édes álom pillangó képében jelenik meg. Két szakaszon húzódik
végig ez a metafora. Az álom elvont (kézzel foghatóan nem létező)
fogalma így válik érzékletessé.
Az
epizód szerepe
Egy
művön belül az önmagában is kerek történetet adó részeket
epizódnak nevezzük. Az epizód lassítja a cselekmény menetét,
ugyanakkor színesíti, gazdagítja a történetet.
Ilyen
például, hogy Miklós puszta kézzel öli meg a farkasokat, kiderül
róla, hogy a legveszélyesebb helyzetekben is képes helytállni.
Ennek az izgalmas küzdelemnek nincs köze a történet későbbi alakulásához, de általa jobban megismerjük a főhős jellemét.
A
mű szerkezete (előkészítés, bonyodalom, bonyodalom
kibontakozása, rövid tartalom)
A
Toldi első hat éneke egységet képez. A mű hagyományos epikus
szerkezetű. Az első hat ének tartalmazza az előkészítést (a
kiinduló helyzet bemutatását), a bonyodalmat (amely elindítja az
eseménysort) és a kibontakozás egy részét (közben egy
epizódot). Megfigyelhetjük, ahogyan a szerző a részletezés és a
tömörítés eszközével bánik. Az első három ének részletesen
mutatja be az eseményeket, mindössze fél nap történéseit
mutatja be, majd Miklós 3 napig tartó bolyongásáról csak egy
nagyon tömör, rövid elbeszélésből értesülünk.
Rövid
tartalom
Első
ének
Az
elbeszélő költemény a nyári pusztán henyélő béreslegények
képével nyit. Egyedül Toldi nem lustálkodik: a látóhatárt
kémleli, ahonnan egy sereg közeledik. Megtudjuk, hogy Toldi nemesi
családból származik, de csak bátyja, György részesült ennek
megfelelő neveltetésben, hiszen a királyi várban, a királyfi
mellett tölti napjait. Toldi Miklósban ezért sok keserűség és
düh van bátyja iránt. Szeretne ő is inkább katona lenni. A sereg
Laczfi nádor vezetésével a közelbe ér, és a nádor Miklóstól
kér útbaigazítást Buda felé. Miklós zokon veszi, hogy a nádor
parasztnak szólította, ezért az utat egy hatalmas farúddal
mutatja meg. A katonák elképednek rajta, mekkora ereje van.
Sajnálkoznak felette, hogy Miklós csak egy paraszt, hiszen, ha
nemes lenne, kitűnő katona válna belőle.
Második
ének
Eközben
nagy a sürgés-forgás Nagyfaluban a Toldi-házban, mert
hazaérkezett György, s vele negyven cimborája. Miklós, mikor
megérkezik, meg akarja ölelni bátyját, de az durván elutasítja
a köszöntését, és semmirekellőnek nevezi. Majdhogynem
kenyértörésre kerül a dolog: Miklós felajánlja, hogy távozik a
háztól, ha megkapja a vagyon neki kijáró részét. Erre György
jól pofon csapja, mondván, hogy ez a neki kijáró rész. A fiúk
erre majdnem egymásnak esnek, édesanyjuk azonban közéjük áll.
Miklós borúsan félrevonul.
Harmadik
ének
György
arra buzdítja vitéz barátait, hogy Miklóssal incselkedjenek.
Miklós tűri egy ideig, de mikor egy dárda a vállát éri, kitör
belőle a düh, megragadja a malomkövet, amin ült, és a vitézek
közé hajítja. A súlyos kő az egyik vitéz halálát okozza.
Miklósnak ezért menekülnie kell a háztól, György kiadja a
parancsot katonáinak, hogy kerítsék kézre.
Negyedik
ének
Miklós
három napig bujdosik, nehezen talál élelmet magának. Három nap
múlva talál rá hű cselédje, Bence, ennivalót és bort hoz neki.
Megpróbálja rávenni Miklóst, hogy térjen haza, mikor bátyja
visszamegy Budára, Miklós azonban hajthatatlan. Egyedül anyja
iránti szeretete tartaná vissza, ám csak egy üzenetet küld neki:
hallani fog még róla, és büszke lesz rá.
Ötödik
ének
Miklós
a nádasban bujkálva véletlenül két kisfarkasra bukkan.
Megsimogatja őket, ám rosszul teszi, mert az anyafarkas kölykei
védelmében rátámad. Óriási dulakodás kezdődik az anyafarkas
és Miklós között, ráadásul a hím is hamarosan megérkezik.
Végül mégis Miklós kerül ki győztesen. A nagy küzdelem után
elgondolkodik, vajon nem kéne bátyját is éppen így megölnie.
Ettől azonban visszatartja a lelkiismerete. Tovább folytatja útját,
a két kimúlt farkast azonban magával viszi.
Hatodik
ének
Miklós
az éj leple alatt hazalopakodik, hogy anyjával beszélni tudjon. A
házban mindenki alszik. Alvó bátyját meglátva Miklósnak megint
eszébe jut, hogy most megölhetné, de nem teszi: csak az ágya
mellé fekteti a két kimúlt farkast, hogy ezzel adja tudtára, hogy
itt járt. Majd felkelti édesanyját, hogy elbúcsúzzon tőle:
közli vele, hogy felmegy Budára, hogy vitéz legyen belőle. A
búcsúzkodásnak az vet véget, hogy a kutyák a háznál felriadnak
a farkasok szagára, és felverik a házat. Miklósnak így azonnal
távoznia kell.
Arany
János: Toldi (7-12. ének).
Arany
János
(1817 Nagyszalonta-1882. Budapest) elszegényedett
nemesi családból tízedik gyermekként született. Testvérei közül
csak Sára nővére maradt életben. A Debreceni Kollégiumban
tanult, közben házitanítóskodott, hogy pénzt szerezzen
tanulmányaihoz. Színészettel is próbálkozott. Miután hazatért
Szalontára hamar elveszítette szüleit. Szalontán házitanítóként
és másodjegyzőként dolgozott. Feleségül vette Ercsey Juliannát.
Két gyermekük született.
A
mű eredete:
Miután
a Kisfaludy-társaság 1846. február 7-én kitűzött népies eposz
pályázatára Hivatali munkája miatt csak éjszaka írhatott, de
1846. október 23-ára elkészült a művel. A Toldi, a trilógia
első része 1847. február 6-án meg is nyerte a pályázatot, a
jutalmat 15 aranyról 20-ra emelték. Petőfi költői levélben
méltatta a Toldi szerzőjét. Arany még 1847-ben elkészítette a
Toldi estéjét is, de csak évek múlva jelentette meg. a trilógia
befejező része a Toldi szerelme.
Toldiak
a történelemben:
Toldi
Miklós a 14. században élt. Mivel ő volt a legfiatalabb fiú a
családban, már fiatalon egy főúr szolgálatába lépett, ahol
elsajátította mindazt, amit egy lovagnak tudnia kellett. később
főhivatású katona lett, majd a királyi udvarhoz került, és
Nagy Lajos Király által vezetett itáliai hadjáratokban
zsoldosként vett részt.
A
Toldi forrása:
A
nagy erejű Toldi Miklós emlékét számos népmonda megőrizte.
Mivel a Toldiak Arany János szülőföldjének földesurai voltak, a
költő a néphagyományt apja egykori elbeszéléséből már
gyermekkorában megismerte. Emellett Arany olvasta a 16. századi
költő, Ilosvai Selymes Péter Toldi Miklósról szóló históriás
énekét is. Ezek a történetek szolgáltak Arany János Toldi című
művének alapjául.
A
Toldi műfaja és nyelvezete
Arany
János alkotásának műfaja a János vitézhez hasonlóan elbeszélő
költemény.
Arany
János a mű megírásakor arra törekedett, hogy minél pontosabban
felidézze a régi kort, amelyről írt. Ezért gyakran alkalmazott
régies és tájnyelvi kifejezéseket, amelyekhez a megértés
kedvéért magyarázatot fűzött. Ebben segítségére voltak a régi
a régi irodalmi művek és krónikák, és de sokat merített a
Biblia és a vallási énekek régies nyelvéből, valamint
Nagyszalont környékének tájnyelvét is felhasználta.
Az
alliteráció
Ha
egy verssorban a szavak kezdőhangjai összecsengenek alliterációról
beszélünk."Kebelén kenyere.."
A
metonímia
Névcserére
épül. Nincs egy vasam
sem.
Vasam=
nincs pénze.
Acélok
csengése=karddal harcolnak.
Visszatérő
elemek a műben
A
Toldi felépítése szimmetrikus, visszatérő elemekkel
(eseményekkel, szereplőkkel) találkozhatunk.
A
lovagi erényekről
Egy
lovagnak nemcsak a harcban kellett ügyesnek lennie, hanem bizonyos
erneket is tisztelnie és képviselnie kellett, úgy mint:
- a keresztény hit és az egyház védelme,
- a királyhoz, mint hűbérúrhoz való hűség,
- a gyengék (fegyvertelenek, nők, árvák, özvegyek, gyermekek) oltalmazása,
- az adott szó szentsége.
A
lovagok harci erkölcse nem engedte meg a cselvetést, a
hátbatámadást,, a hadüzenet nélküli rajtaütést.
A
mű szerkezete (bonyodalom, bonyodalom kibontakozása, tetőpont,
megoldás, rövid tartalom)
A
7-12. ének új helysínen játszódik Pesten és Budán. Az
elbeszélés itt is a lényeges elemekre szorítkozik (részletezés
és tömörítés). A második hat ének időkerete is ugyanannyi,
mint az első hat éneké, kb. 4 és fél nap. A 7-10. énekben
folytatódik a kibontakozás. A 11. énekben Toldi Miklós legyőzi a
cseh vitézt, ez a mű tetőpontja. A mű végkifejlete (a megoldás)
a 12. énekben a király ítélete, hogy Miklós a király vitéze
lesz, amely emlékeztet a mesei igazságszolgáltatásra.
Rövid
tartalom
Hetedik
ének
Négy
napos út után Miklós a Rákos mezejére érkezik, egy temető
mellé. Látja, hogy a temetőben keservesen sír egy asszony, aki az
édesanyjára emlékeztette őt. Megkérdezi tőle gyászának okát,
az asszony pedig elmondja, hogy két vitéz fiát siratja, akiket egy
cseh vitéz ölt meg. A Duna szigetén ugyanis egy cseh vitéz
állandóan becsmérli a magyarok vitézségét, ezért sok magyar
megverekszik vele, ám eddig mindenkit megölt.
Nyolcadik
ének
Eközben
György azon mesterkedik, hogy kiforgassa öccsét a családi
vagyonból. Felmegy Budára Lajos királyhoz, és előadja neki, hogy
az öccse világ életében egy nagy korhely volt, nemrégiben pedig
megölte egyik szolgáját. A király felajánlja Györgynek, hogy
hozza fel öccsét Budára, s ha Miklós legyőzi a cseh vitézt,
megkegyelmez neki. György azonban közli a királlyal, hogy Miklós
a gyilkosság után világgá ment. S minthogy eltűnt, a törvény
előtt halottnak számít. Alakoskodva felajánlja Miklós vagyonát
a királynak, hogy rendelkezzék vele (persze arra számít, hogy a
király úgyis neki adja). Azonban meglepetés éri: a király úgy
rendelkezik, hogy annak adja csak oda a vagyont, aki megverekszik a
csehvel és győztesen kerül ki.
Kilencedik
ének
Miklós
eközben felér Pestre. Egy utcai padon üldögélve nagy lármára
lesz figyelmes: a vágóhídról elszabadult egy bika, s a vágóhídi
legények kutyákkal próbálják megfogni, ám a bika mindegyik
kutyát megöli. Az egész utcában nagy a rémület, senki nem mer
közelíteni az állathoz. Miklós azonban az utca közepén elébe
áll az állatnak, egy nagy dobbantással és kurjantással
lecsillapítja, majd szarvánál fogva visszavezeti a vágóhídra.
Nagy csodálatot kelt az emberekben, de nem hálásak érte: egy
darab májat vetnek oda neki, és nem hagyják, hogy a vágóhídnál
aludjon. Miklós ezért a temetőbe megy, hogy felkeresse az
özvegyasszonyt és elkérje tőle halott fiai fegyverzetét. Az
asszonyt azonban nem találja sehol, s végül a temetőben hajtja
álomra a fejét.
Tizedik
ének
Miklós
lódobogásra ébred, s a közeledő lovasban öreg szolgáját,
Bencét ismeri fel. Bence elmondja, hogy édesanyja küldte utána,
hogy találja meg, s maradjon vele, segítve és szolgálva őt. Egy
cipót is küldött Miklósnak, amelybe egy szelence volt belesütve,
a szelencében pedig arany volt. Nagyon megörült ennek Miklós,
mert ebből a pénzből tud magának fegyvereket vásárolni.
Bencével felkeresnek egy fogadót, ahol Miklós jókedvében egy
kanna bort megiszik, s táncol is.
Tizenegyedik
ének
A
császári család még mindig vacsorázik, mikor a császár
dolgozószobájában kialszanak a fények.
Tizenkettedik
ének
A
király teljesen elképed az ismeretlen vitéz erején, s parancsot
ad ki, hogy hozassák elé, hadd adja neki Toldi György öccsének
vagyonát. A király előtt Miklós felfedi kilétét, s fény derül
György mesterkedéseire. A király igazságot akar szolgáltatni, s
György részét is Miklósnak akarja adni, ő azonban lebeszéli
róla, mondván, hogy nem vagyonra szeretne szert tenni, hanem katona
szeretne lenni a király hadseregében. A király örömmel katonái
közé veszi, s kardot ajándékoz neki. Nemsokára megérkezik Toldi
édesanyja is, és nagy boldogan borulnak egymás nyakába. Minthogy
a király Györgyöt kitagadta udvarából, György megy Nagyfalura
lakni, Miklós és az édesanyja pedig a király mellé kerül.
Toldiból az idők során pedig rettenthetetlen és híres vitéz
lett.
A helyszíneket kerestem és mindig itt nézem és nem volt itt🙁😔😢😭
VálaszTörlésVak
Törlés