Arany Jancsi: Toldi estéje

Szeretett Toldink egy újabb kalandja, mely tragikusan végződik.

Arany János-Toldi estéje

Arany János (1817 Nagyszalonta-1882. Budapest) elszegényedett nemesi családból tízedik gyermekként született. Testvérei közül csak Sára nővére maradt életben. A Debreceni Kollégiumban tanult, közben házitanítóskodott, hogy pénzt szerezzen tanulmányaihoz. Színészettel is próbálkozott. Miután hazatért Szalontára hamar elveszítette szüleit. Szalontán házitanítóként és másodjegyzőként dolgozott. Feleségül vette Ercsey Juliannát. Két gyermekük született.

A mű eredete:

Miután a Kisfaludy-társaság 1846. február 7-én kitűzött népies eposz pályázatára Hivatali munkája miatt csak éjszaka írhatott, de 1846. október 23-ára elkészült a művel. A Toldi, a trilógia első része 1847. február 6-án meg is nyerte a pályázatot, a jutalmat 15 aranyról 20-ra emelték. Petőfi költői levélben méltatta a Toldi szerzőjét. Arany még 1847-ben elkészítette a Toldi estéjét is, de csak évek múlva jelentette meg. a trilógia befejező része a Toldi szerelme.

A mű alaphelyzete:

A pusztulás és elmúlás. Ezt támasztja alá az ősz,ház állapota,a kert,az őszi természet,Toldi a sírját ássa

Toldi szomorúságainak okai:

- még erős vitéz, mégsincs helye a megváltozott világban

- tudja, hogy az életének értelme adó eszményeit meghaladta az idő

- a megváltozott helyzetbe nem alkalmazkodhat, mert elveszítené önazonosságait

A hangvétel

(hangütés) elégikus (szomorkás, lemondó,beletörődő),olykor humoros (lásd: Bence)

Fordulat

Pósafalvi érkezése, lehet,hogy szükség van még Toldi vitézségére,erejére,lovagi tapasztalataira

Műfaja

Elbeszélő költemény: van benne pár párbeszéd,verses formájú

Témája

Témája Toldi személysége, belső konfliktusa, csökken a belső események súlya

Hőse

Toldi:

- a múltban él

- vérig van sértve

- Budára való levonulása humoros

- az olasz legyőzése után reménykedik

- az utána küldött királyi követség kiengeszteli

- az apródokkal való találkozása megerősíti azt, hogy ellentétük kibékíthetetlen

- eszméinek megcsúfolása, dühe nem csak három apród halálát okozza hanem a sajátját is

Tragikum

Toldival együtt a múlt hősi nagysága , értéke tűnik el. Úgy hal meg, hogy élete legnagyobb vereségét szenvedi el: Lajos király kegyelme már semmit nem változott.(nem is biztos, hogy hallja)

Arany véleménye:

A haladáshoz,modernizációhoz való viszonya kettős,elfogadja a szükséges fejlődést, ugyanakkor a hagyományok pusztulását szomorúan veszi tudomásul.

Szereplők: Toldi Miklós; Bence a szolgája; Pósafalvi János, hírnök, Lajos, Magyarország királya, Gyulafi Lóránt, vitéz, Gyulafi Bertalan, az olasz vitéz, a kapus, Allaghi Simon a testőrök parancsnoka

Történet:

 

Első ének:

Toldi már megunta életét. Három éve nem fordult meg Budán, mert csúnyán összeveszett a királlyal. Édesanyja is rég jobb létre szenderült már. Ezért úgy határoz, megássa saját sírját hű szolgája, a megboldogult "vén" Bence fiának, az "öreg" Bencének a segítségével. Mikor végeznek, hírnök érkezik, Pósafalvi János, aki tudatja az idős bajnokkal, hogy Budán egy olasz vitéz bajvívásban elnyerte az országcímert, mindenkit legyőz, aki kiáll ellene, s most fennhangon szidja az ország becsületét. Toldiban újból fellángol a harci kedv, s elhatározza, hogy megvív az olasszal, de előbb még megvendégeli a hírnököt.

Második ének:

Budán már senki nem mer kiállni az olasz ellen, hiszen úgyis vereséget szenvedne. Végül mégis jelentkezik két bátor (iker-)testvér: Gyulafi Lóránt és Bertalan. Azonban az olasz csúnyán elbánik velük: a küzdelemben Bertalan meghal, s Lórántot is csak az idegen vitéz lovagiassága menti meg a haláltól.

Harmadik ének:

Ekkor érkezik Toldi. Szőrcsuháját és ósdi fegyvereit látva, inkább tűnik barátnak, mint Magyarország legnagyobb hősének. A nép nem ismeri fel, ki is nevetik, s kis híja, hogy fegyverhordozóját, Bencét meg nem lincselik. A küzdelemben Toldi megöli az olasz vitézt, azonban még mielőtt bárki is szólhatna bármit, elviharzik a helyszínről. A király tudakolja, ki volt ez az ismeretlen bajnok, végül Pósalaki világosítja fel a királyt, aki ennek nagyon megörül.

Negyedik ének:

Toldit és Bencét Rákosmezőn éri utol a nép és a király követei, ti. a király megbánta, hogy elüldözte hű vitézét, s kész visszafogadni őt. A nép örömujjongása közepette vonulnak be a fővárosba, ahol azonban Toldi megkéri kísérőit, előbb hadd látogassa meg rég' nem látott budai házát, melyben már három éve nem járt senki.

Ötödik ének (20 versszak, benne egy 17, illetve egy 7 versszak hosszúságú egy-egy udvaronc által előadott ének):

Toldi felveszi ünneplő ruháját, s elindul a királyi udvarba. Ott az udvaroncok már javában mulatnak, egyikük Laczfi Endre Szent László király isteni segítségével a tatárok ellen megvívott sikeres moldovai hadjáratáról énekel, míg másikuk egy Toldit ócsárló dalba kezd. Ekkor lép be Toldi, akit az előző éneken (is) felbuzdulva az apródok kigúnyolnak. Toldi annyira feldühödik, hogy hármójukat azonnal agyoncsapja, s ingerülten távozik a király színe elől.

Hatodik ének:

Eközben Bence otthon tisztítgatja ura rozsdás szerszámait, miután kikötötte és ételt adott a lovaknak. Toldi érkezik vérbenforgó szemekkel, akit szemmel láthatóan nagyon megviselt az előző eset. Bence az ágyra segíti az immár haldokló hőst. Allaghi Simon érkezik a király parancsával: Toldit börtönbe kell vetni. Azonban Toldit meglátva s meghallgatva megenyhül. Lajos, a történtekről értesülve, azonmód, minden pompa nélkül elindul, felkeresi régi barátját, s mindent megbocsát neki. A hős pedig a király kezét fogva szépen, csendben meghal. Lajos vaskoporsóba fekteti Toldit, s még aznap este elindul a halotti menet Nagyfalu felé, hogy Magyarország hősét az önkezével megásott sírba temethessék.