Gárdonyi
Géza: Isten rabjai
Gárdonyi
Géza Isten rabjai című műve a tatárjárás utáni Magyarországon
játszódik. A kis kertészlegény reménytelen szerelmét mutatja be
Margit királykisasszony iránt, aki jóságával és szépségével
nagy hatást tett rá. A királykisasszony azonban Istennek szenteli
törékeny életét, s ezáltal megismerhetjük a 13. századi női
és férfi kolostorok világát is.
Szereplők:
János kertész; Julis asszony; Jancsi; Béla
király; Királynő; Margit, királykisasszony; István, királyfi;
Cseh király.
Helyszínek:
Fejérvár; Buda, Nyulak szigete; Győr; Isaszeg
Fejérvár; Buda, Nyulak szigete; Győr; Isaszeg
Első rész
A történet IV. Béla
idejében játszódik. Fejérvár az első színhely. János kertész,
aki érzi, hogy halála közeleg, magához hívja a fiát, Jancsit,
hogy átadja neki mesterségbeli tudását, azonban idő előtt
meghal. Az özvegyét, Julis asszonyt és a kis Jancsit áthelyezik
Budára, a Nyulak szigetére (mai Margit sziget), hogy az épp akkor
épülő kolostor körül ápolják a kertet. Mindketten nagy
várakozással készülnek oda, különösen Jancsi, mert tudja, hogy
a szigeten fog lakni a királykisasszony, Margit is. Felmennek
Budára, Jancsi látásból megismeri a királyi párt és körét,
és találkozik a kis Margittal is, aki teljesen elvarázsolja.
Nemsokára azonban anyát és gyermekét elválasztják egymástól:
Julis asszonynak apácává kell lennie, hogy a beköltöző apácákat
szolgálja, a kis Jancsit pedig szerzetessé akarják nevelni:
felviszik Budára, és beavatják a rendbe, ahol Jancsi számára
szokatlan nagy a fegyelem.
Második rész
A történet nyolc
évvel később folytatódik. Jancsi már felnőtt, erős testalkatú
legény lett, testi erejét bizonyítja is egy alkalommal, mikor egy
rendbeli társával az országot járva egy nemes urat - fogadásból
- a földre terít. Időközben Margitból is szép leány lett, és
Jancsi egyre többször kapja magát azon, hogy vele álmodik, s alig
várja, hogy láthassa. Erre csak ritkán adódik alkalma, egy ízben
azonban imádságot másol le neki (pontosabban: mivel észrevette,
hogy Győrött hagyta azt az imádságot, amit Margit kért tőle,
írt helyette egy másikat). Ez időben Béla király békét kötött
a cseh királlyal, és az egyezmény szerint a cseh királyhoz kell
feleségül adnia Margitot. Margit azonban hajthatatlan, apáca akar
maradni. Bár az ügyet sikerül másképp megoldani (egy unokahúgát
adják a cseh királynak), a királyi pár és az apácatársai is
elhidegülnek tőle. De eléri, amit akart: véglegesen apácává
szentelik, haját levágják.
Harmadik rész
Az országban
viszálykodás dúl: Béla király idősebbik fia, István hadat üzen
saját apjának, s Isaszegnél győzelmet is arat. Az öreg királyi
párnak kiheverhetetlen fájdalom, hogy saját fiuk fordul ellenük.
Margit, hogy kibékítse egymással apját és bátyját, szokatlan
kínzásoknak veti magát alá: sündisznóbőrrel borított ostorral
vereti véresre a hátát. A király végül kibékül a fiával, de
nemsokára meg is hal, felesége hamar követi a sírba. Eközben a
kolostorban felfedezik Jancsi írásait, amiket Margit iránti plátói
szerelme ihletett. Büntetésből eltiltják a kolostorból. Ám
nemsokára visszatérhet, mert szükség van rá, mint kertészre.
Margit mindeközben egyre jobban sanyargatja magát, és elterjed a
híre, hogy különös képességekkel rendelkezik. Egy alkalommal
Jancsit is meggyógyítja a hidegleléstől. A sok önkínzás
azonban nagyon legyengíti a szervezetét, és egy megfázásba
belehal. Jancsi a kertben nevelődött liliomot helyezi a
felravatalozott holtestre, mert úgy érzi, a liliom jól jelképezi
Margit életét: minél nemesebb ugyanis egy növény, annál több
szeméten kell nevelni - ahogy még azt annak idején az apjától
megtanulta.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése